( sír, sír, zokog)

Az imént felkelve, aztán jól vissza is zökkenve az irgalmatlan szembeszűkülés állapotába, most, ezen a szép, napsütötte, friss hétfő délutánon, így, most, megnéztem a nin stúdiófelvételét a "the hand that feeds" számot előadva, ők, ottan, hát mit mondhatnék? ááááá Ez a pöcs, nem tudom más szóval illetni őt az én mérhetetlen irigységemben, kiteszi a képeket a stúdiójáról, aztán meg ilyeneket mutogat szegény csóró városi kölköknek, hát na. Csúnya dolog ez. Nekem ez fájt.
De megálljatok, előkapom a Reason-t, oszt összerakom végre az albumomat, és akkor majd hallhattok jót, kár, hogy a háromnegyed részét a sok csavargatónak, meg tekerentyűnek nem ismerem, nem tudom, igazából mit jelent az, hogy "delay" meg hasonlók, csak tudom, hogy ha ezt, azt, amazt fel-le tekergetem, akkor majd KÁBÉ mire számítHATOK, de hogy azt megteremteni, hogy úgy hangozzék, ahogy én hallom, na ja, most is megy a "when the world went away", hát kérem szépen, hogy van ez a gitár torzítva, erről beszélek én, és most, hogy így jól értekeztem erről, jöjjön valami más. nyisd meg a google-t. viszlát holnap.