csütörtök, május 19, 2005


van bennem egyre erõsebben egy érzés, hogy a fiatalkori énem és én nem egyazon ember. valahol valami mintha történt volna.nincs meg a folytonosság. azok az évek sehogy le nem írhatóak. nem mutatható meg. csak látjuk, de aki nem érti, nem érzi, nem érezheti. sokat gondolok azokra az évekre. többet, mint régebben. bár károm volt belõle inkább, mint hasznom, nem cserélném el. senkivel, bármit is ajánlana. azt hiszem, tudunk valamit -MIND- , amit elõtte, utána senki, senki más.  Posted by Hello

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

ehhh.
azért jó, hogy véget ért ez a hét.
csak ne lennének nekem is ilyen gondolataim.
vajon elmúlik vagy erősebb lesz?

schizo

rosseb írta...

elmúlik, csak ki kell szorítani vmi mással. azt hiszem.

brainoiz írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
brainoiz írta...

Na még egyszer.

"van bennem egyre erõsebben egy érzés, hogy a fiatalkori énem és én nem egyazon ember."

És ha tényleg így van? Ha kicserélted az ufók a 18. születésnapodon, és az igazi Robi azóta egy bázishajón kísérleteznek? :para:

:)

És a 33. születésnapodon megérkezik a Kódolt Parancs.

rosseb írta...

a parancs már rég megérkezett, csak ellustálkodtam a végrehajtást. ez a Föld egyetlen szerencséje.
áj em de entikrájszt. bát áj vánná dú számfing elsz.

- írta...

de mi az a számfing elsz?

rosseb írta...

mittomén...
tán' ugri-bugri a virágos réteken.
kecskepásztorkodás.
bármi.