ritmuszavar

az elhatározás hirtelen jött, tudtunk már a hét elején a buliról, aztán elsikkadt, de aztán elkezdett üvölteni lelkünkben a party-animal, vonatra hát, fel. moszkva, nyugati, majd hajsza egy talponálló után, még a rendőröket is megkérdeztük, de nem, nem találtunk, pedig itt, maroshegyen van min 10db 10 percnyi járásra a szélrózsa minden irányában. a nyugati környéke nem maroshegy, na. hülye pest. szóval megkerültük a fél kerületet, visszaérve láttuk csak meg a nyugati non-stopját, cigit vettem, kitette, eltettem, megkérdezte, hogy odaadta-e? ártatlanul felelem, nem. fintorgott, meg aszongya, pedig nekem úgy rémlik, tapogatom a zsebeim, mondom, hogy nem. késöbb a láényok mondták, csoda, hogy a boltban tartózkodó másik két odavalósi nem vette észre, nem bátor az, hülye. összefutottunk B.T. ismerőseivel, akikel egymás mellett sátoroztunk szigeten, kicsi a világ, éjszakai 923as ők is. mentünk jó sokat, rossz helyen leszálltunk, visszaszálltunk, még sokkal többet mentünk, még rosszabb helyen leszálltunk, út szélén éjszakai pillangók, nem messze a helytől, ahol aztán elbizonytalanodtunk, nem olyan hű-de-nagy buli, mi legyen? a taxi visszavisz a millenárishoz, az háromfél, ha meg bemegyünk, az hétfél. mivel hű-de-nagy kedvünk se volt, hát inkább visszaautóztunk a belsőbb városba, olcsóbban ne szórakozzunk jól, már belépéskor nem tetszett a hely, na de az azért túlzás, hogy megérkezésünk után negyed órával vége legyen az egésznek... egészen pontosan éjjel kettőkor.
barangolás a mammutban, '56os tank megcsodálása, szentjupát, csirkecomb és sültkolbász, vonat, haza.
hát ez volt a mi nagy szombat esti bulizásunk :D
másegyébként ritka szar hangulatom van, a melóhelyemen kezdem elviselhetetlenül érezni magam, tipikus "szegény embert..."-helyzet, az olaj meg kikezdte a lábamujját, szóval kezdek rohadni, kívül-belül, de nem sírok-rívok, mer' az milyen má'?