budapestinyár

kellemetlen, ha egész napos programot tervezel, de 1100kor kelsz fel. hétvégén így jártunk, a vidámpark volt a cél, meg a tropikárium, lett belőle westend (cigitekerési hiányosságaimnak köszönhetően "hol lehet pesten pipát kapni"-vesszőfutás), vidámpark (sohatöbbénemülökfelsemmire-para [nem az én részemről, hanem gabiéról, akinek hatalmas respect, hogy be merte hülye pasija kedvéért vállalni a 360 fokost, meg a vadvizezést, meg a hullámvasútra is, ám a szabadesést már egyedül kellett kipróbálnom, hatalmas élmény, hatalmas, én mondom], meg délutánijegyes állatkert. ezúton jelzem, hogy a jegesmacik új helye kész van, víz alatt is lehet őket kukkolni, már ha épp méltóztatnak belemenni, nekem nem méltóztattak.
budapest jó hely, na. városligetben sétálni jó, na.
nekünk meg itt van a zichy-liget. bár egy cigit nem tudok elszívni egyik felétől a másikig, na de mé' nem költözöm máshová, ha itt nem tetszik, ugye?
ugye.

máskülönben a határban arat a kor, mindenkin rajta van a midlife crisis, egymást érik a "bazz, nem leszek már többé huszonéves"-kitörések, nyakon öntve sztorizgatásokkal, legendás villanásokkal, akkora sztorik voltak, elég csak felidézni őket, és egyébként is, az idő áldásos, mindent megszépítő tulajdonsága, ma már az is szép, ami ott és akkor mélypontnak tűnt, de azok az idők elmúltak, igyunk hát...
sad but true
mr. cica a bőrgyárban 1-2 hónapja, ő mondta sokattudóan, hogy "pedig 30 felett kezdődik csak igazán az élet". önigazolás? mr. cicáról már hallottam egy-s-mást, neki is megvoltak a történetei rendesen. ebből a szögből nézve a dolgot lesz itt még szőlő, lágykenyér.

gabival januárban költözünk össze, ujjé.