semmi

miután tamás (ex)szobatárs elköltözött, majd rá két hétre elvitte a netet is, igencsak gyorsan kezdtek pörögni a napok és hetek - nem mintha valami hatalmas közösségi életet éltünk volna, de legalább volt itt valaki, akihez alkalmazkodni kellett, meg néha szólni... na, most ez úgy hangzik, mintha hiányozna, pedig nem, csak most már kontroll nélkül nőnek kezelhetetlen méretűre a chipses dobozok, csokipapírok és egyéb csomagolóanyagok halmai, és egyéb élőlények hiányában az öntudatra ébredt joghurtos dobozokkal társalgok, ha már nagyon nyomaszt a csend. persze eltúlzom...
viszont net nélkül tényleg csúnyán nyomasztó kezdett lenni a helyzet, amit még a közelgő karácsony is megdobott, szóval dacolva egy újabb ellenőrzés veszélyeivel (a házra nincs tv előfizetés kötve és a bünti 1000 f), felhoztam ismét a tv-t, amit levittem a szalonba, mikor bekötötték a netet, nehogy má' itt üljek egész ünnepek alatt és rádiót hallgassak, meg klikkelgessek szűkös, alig 50 dvdnyi program és zenekészletemben... (nagy elhatározásom, hogy majd rengeteg szabadidőmben továbbképzem magam profi fotóboltossá, meg designerré, meg ilyesmi akkor esett kútba, mikor rájöttem, hogy a monitorom egy rakás szar, 70 hrz-en vibrál, így filmnézésen kívül sok mindere nem használható, 2 méternyi távolságból már több órán át is tudom nézni fejfájás nélkül, na meg még sötét is, szóval szar az egész).
és persze mikor máskor mondaná be minden rohadék díler az unalmast, ha nem ünnepek környékén?

boldog karácsonyt mindenkinek.