and rosseb for all

szép az élet, tra-la-la, főleg most, hoy véget ért a délutános hét, amiben nem volt sok köszönet, miután véget értek az esőzések és az üzemben 5-8 fokkal melegebb volt, mint odakünn, ami megviselt rendesen - mind testileg... nem nagy móka 37 fokban dolgozni hosszú szárú nadrágban, ventillátor nélkül; ... mind lelkileg: van ugyanis egy olyan, hogy munka törvénykönyve és munkavédelmi szabályok, melyekre szeretett munkáltatóm nagy ívben tesz, mondok példát is, igen: 33 fokig egész műszakra +5 perc szünet jár, 33-36 fokig óránként jár öt perc, 36-37.5-ig óránként 15 perc, 37.5-39-ig óránként 30 perc és 39 fok felett teljes műszak pihenő. na most mi óránként öt percet kaptunk ebben a nagy rekkenő hőségben, és a 15 perces kajaszünet 20 perces volt, ennyi, pofádat befogod, ha nem tetszik, nagyon hamar megkaphatod, hogy... és ugye aki itthon él, ebben a tetves országban, az tudja, hogy miképp folytatódna a mondat, én ide sem írom, a helyes megfejtők nagy élettapasztalattal rendelkeznek, gratulálok. így megy ez a multiknál, ahol a minőség az első, de a darabszám fontosabb. aki ezt nekem feloldja, az megpuszilom.

még három hét és sziget, ha jól számolom, nem jó dolog várni, fene egye, ha jobban belegondolok, mire véget ér, már el is hussant a nyár, szóval CSAK szigetre gyúrni ölég nagy lúzerség, lúzer vagyok én magam is, üssetek. :D
ezzel kapcsolatban ismét hoztuk a formánkat, mert ugye még tavaly kiverődött a hiszti, hogy többé földön ülés nem és por sem és durex sátor közelébe sem. hanem lesz nyugodt, árnyékos hely és kempingszékek, meg mindenféle komfortérzetet tuningoló anyámkínnya. ám legyen.
aztán ime a tények: a kinézett hely- világzenei színpadtól alig öt percre, az északi csücsökben, ahol az út visszakanyarodik, na az a hely "jéééézusisten-odaaaaa?" felkiáltás kíséretében kb. 5 másodperc alatt elveszítette minden vonzerejét még azok szemében is, akik hittek eleinte benne (én), a kempingszékek még mindig az interspar labirintusában hevernek, és a csomagmegörző közelsége sem szempont már, figyelembe véve, hogy kétszer is haza akarunk jönni...értik, uyge? akarunk. én is akarom tehát, persze. amit ti akartok, büdös, puhány városi pondrók, azt akarom én is, na hagyjuk. többé nem leszek innovatív, én nem, soha már, soha többé, felőlem durex-sátor is jöhet, öt is egyszerre, akarom.
hehh.

ma egyébként kilátogatunk a DENSO családi napjára anyukámmal, apukámmal, húgocskámmal és barátnőmmel, már készülődnek is, annnnyira izgatott vagyok.
frászt.

komoly, alapos megfontolást (ez úgy negyed óra bamba merengést jelent) követően feltenném a kérdést:
mennyit keres Bp.-en egy asszisztens, vagy ahhoz hasonló robottípus?
mennyi egy főbérlő nélküli egyszobás albérlet a peremvidéken, vagy egyéb olcsó, de nem életveszélyes környéken?
egyéb hasznos információk?
igen, aki mindebből arra következtet, hogy elhagynám a várost, el én, az jól következtet, huss a várbe, belefáradtam a sormunkába, továbbá komoly károsodások kezdenek feltűnni szervezetemben a 8 órányi olajpára és állás következtében, ennél én többre vagyok hivatott, meg képes, valóban, sajnálom magam rendesen és összeszorított fogakkal ( nem szégyen az ) segítség-szerűséget kérek, nem, nem kell melót szerezni, bár akár az is jól jön, csak ha valakinek vannak hasznos tapasztalatai, ilyesmik, azt nagy örömmel fogadnám,

de komolyan szólva: tényleg gázos jelenleg a helyzetem.
minden megoldás érdekel, ahogy mondani szokás.